SZIL PÉTER

1951-ben születtem Budapesten és itt is éltem 23 éves koromig. Legkorábbi személyes tapasztalataimról a bántalmazó kapcsolatok terén saját apám gondoskodott. Az ELTE-n spanyol, majd történelem szakon tanultam. Az egyetemi éveimbe a BM jóvoltából beiktatott két év kényszerszünet alatt műfordítóként és Latin-Amerika-kutatóként tettem szert önálló egzisztenciára. 1974 végén kalandos módon, útlevél nélkül disszidáltam és végül Svédországban kaptam politikai menedékjogot.

Az új környezet és az új lehetőségek hatására új érdeklődési körök nyíltak meg előttem. A svéd nyelv tanulását Magyarországon számomra elképzelhetetlen foglalkozásokkal kötöttem össze: ovóbácsi voltam, gyermekszínházban dolgoztam, fényképeztem, képelemzést tanultam a Színház és Filmművészeti Főiskolán, a szexuális felvilágosítással foglalkozó nagyhagyományú svéd szervezet, az RFSU révén pedig kapcsolatba kerültem a szexuálpolitika és a nemek közötti egyenjogúság kérdéseivel. A történelemkutatás hátramaradt valahol a magyar határon, egyedül a műfordítás kísért sokáig mellékkeresetként és hobbiként, bár új témákban és új nyelven: több mint húsz, a természetes gyógymódokkal és pszichológiai módszerekkel kapcsolatos könyvet fordítottam le svédre. A természetes testi gyógymódok praktizálásából és tanításából nőtt ki a pszichoterápia iránti érdeklődésem is.

Bár természetemnél és a szakbarbárosodással szembeni ellenszenvemnél fogva egyszerre több foglalkozást űznék legszívesebben, ezekben az években bontakozott ki a pszichoterápia, mint az életemet személyesen és szakmailag is meghatározó hivatás. Egy ideig pedagógiát és pszichológiát tanultam a stockholmi egyetemen, ám csakhamar a Skandináviában és Kaliforniában akkoriban felvirágzó poszt-freudista humanisztikus pszichológiában találtam meg igazi utamat. Hivatalosan 1983-ban kaptam meg a Torbjörn Fjällström által alapított Free Nordic University pszichoterapeuta-képzéséről szóló diplomát, ám ez szinte máig tartó, több országban folyó továbbképzésem első állomása volt csak. Claude Steinertől Tranzakcionális Analízist tanultam, Carlos Chantól pszichodrámát és Bioenergetics-et, Robert Hall-tól „Lomi-work”-öt (amely három gyerekem egyikének nevét is adta) és Helen Bonny írta alá 2001-ben megszerzett zeneterapeutai diplomámat.

Már az 1970-es évek második felében kapcsolatba kerültem a kezdeteit élő pro-feminista férfimozgalommal, amely döntő hatással volt rám személyesen és szakmailag, és amelyre magam is befolyással bírtam, mint az első svédországi férficsoportok és az azokból kinövő férfimozgalom egyik szervezője. Az így létrejövő hálózatból nőttek ki az évekkel később létrejövő krízisközpontok és programok erőszakos férfiak számára. Oktatói munkám és publikációim ebben az időben többek között a férfiszerep és az egészség összefüggésével foglalkoztak. Bár mindig inkább vonzott a gyakorlati, emberközeli munka, mint az elméleti kutatás, már ekkor elkezdett gyűlni bennem és a jegyzeteimben az anyag ahhoz a két témához, amelyeket évtizedekkel később, már Spanyolországban írtam meg és adtam elő több egyetemi és tudományos fórumon: a pornográfia hatása a férfiakra, illetve az apaszerep és a férfiszerep összefüggései annak mitológiai eredeteitől egészen napjainkig.

Mindeközben intenzív oktatói tevékenységet is folytattam, nemcsak a szakemberképzés területén, hanem mint masszázstechnikák és a természetes fogamzásszabályozás tanára is. E két témában több nyelven jelentek meg írásaim illetve könyveim.

1984-ben nyirokrákkal diagnosztizáltak. 1986-ban egy ideig közelebb voltam a túloldalhoz, mint az ittenihez, ahova éppen akkor érkezett meg legkisebb lányom. Azt ezt követő lábadozás során a svéd éghajlattól mindig is szenvedő svéd feleségemmel és gyerekeimmel Spanyolországba költöztünk. Felépülésem után Spanyolországban folytattam munkámat. Évente több száz pácienst felölelő klinikai tevékenységemen kívül aktív szerepet vállaltam a nemek közötti egyenjogúság megteremtését, illetve a nők és gyermekek elleni erőszak különböző formáinak, többek között a prostitúciónak a felszámolását szorgalmazó elméleti és gyakorlati, társadalmi méretekben, valamint szakmai közösségekben folyó munkából.

Svédországban született és 14 éves koráig Spanyolországban élő legkisebb lányom azzal tette nevezetessé az ezredfordulót, hogy úgy döntött, Magyarországon akar zenét tanulni.

Azóta néhány hetes intervallumokban pendlizem megállás nélkül spanyolországi munkám és Budapest között, ahol az első években csak az ő gondozása körüli háziférfiúi feladatokat és a Spanyolországból magammal hozott írnivalókat láttam el. Mióta ő is felnőtté vált, magyarországi tartózkodásaimat is aktív nem-pihenéssel töltöm: például a NaNe szupervízoraként, illetve az Európai Unió Daphne II. programjában a Habeas Corpus Munkacsoport munkatársaként tevékenykedem pszichológus-képzőként a bántalmazó férfiakkal kapcsolatos képzésben. Mindeközben igyekszem időt szakítani a szintén Magyarországon élő három unokámra is.

Honlapomitt található

Fontosabb interjúk, cikkek, egyéb publikációim:

Figyelni a jeleket (Magyar Narancs, 2001. március 29.)

E-ékezetek (Élet és Irodalom, 2001. november 30.)

Tudják hogyan kell ütni (Magyar Narancs, 2003. október. 2.)

Válasz Grád Andrásnak (Élet és Irodalom, 2003.október 31).

Prostitúció, férfiuralom (Népszabadság, 2004. május 15.)

Egy férfi a nőkért (Amaro Drom, 2004. július)

A svéd modell működik! (Népszabadság, 2005. április 13.)

Férfiválaszok a nemek közötti egyenlőség kihívására (Feminista Almanach 2005)

A nők elleni erőszak társadalmi kód (hvg.hu, 2005. október 4.)

Természetes fogamzásszabályozás
Harmadik, átdolgozott, bővített kiadás
Oliver games, Budapest, 2001
(először: Mezőgazdasági Kiadó, 1988)
ISBN 963-0043-31-9

Miért bántalmaz? Miért bántalmazhat? I. - A családon belüli erőszak: a férfiak felelőssége
Habeas Corpus Munkacsoport, Budapest 2005
ISBN 963-2187-20-2
A kiadvány letölthető.pdf