A RUDAS

A Rudas Gyógyfürdő és uszoda története

A fürdő nevének eredetét máig nem sikerült egyértelműen tisztázni. Egyes vélemények szerint a név a Pest és Buda között közlekedő, a fürdővendégeket is szállító komp rúdjával hozható kapcsolatba. Egy másik magyarázat szerint a kupolát tartó oszlopok és a rúd fogalmát cserélték fel. A néhai dr. Jonanovits Pál a Budai Notesz című

munkájában azonban más magyarázattal szolgál, ami az előbbihez képest elfogadhatóbbnak tűnik. Szerinte a Rudas fürdőt Buda visszafoglalása után a tabáni szerbek és bosnyákok Rudna ilidzsének nevezték. Ez a név a pedig a délszláv ruda= bánya szóból származtatik, vagyis megfelel a Mineralbad német elnevezésnek: ásványos fürdő. A Ruda szó pedig megkapta a magyar- as képzőt.

A török hódoltság idején a budai fürdők fénykorukat élték. A régi Pest-Buda területén feltörő hévizek szinte korlátlan lehetőséget nyitottak a mohamedán fürdőkultúra felvirágzásához. A budai basák díszes fürdők egész sorát építették, vallási és politikai érdemeket szerezve azokkal.

Lehetséges, hogy a fürdő a török hódoltság előtt már fennállott, valószínűleg igen egyszerű kivitelben. A fürdő ez idő tájt a kalocsai érsek, de leginkább Buda város tulajdonát képezte. Nagyobb arányú fejlődésnek azonban csak a török hódoltság alatt indult.

A köztudatban sokáig úgy tartották, hogy 1556-ban Szokoli Musztafa indította meg az építkezést. A legvalószínűbb azonban, hogy Ali, a korábbi budai basa 1556-ban kezdeményezte a fürdő kisebb arányú javítgatását, amit Mohamed folytatott, majd még mindig rossz állapotban lévő fürdőt Szokoli Musztafa átépítette, orientált ízlésvilágával újjávarázsolta. A fürdő neve ekkor Zöldoszlopos fürdő volt, mert a nagymedence feletti boltozatot tartó nyolc oszlop közül az egyik zöld színű volt.
A fürdő első pontosabb leírását Aaschiknak ( Mohamed Ben Omer Ben Bajefid ) a bécsi levéltárban lévő, 1597-ből származó kéziratában találjuk. Az akkor „Pesti-fürdőnek" nevezett fürdő sok betegség ellen volt sikerrel használható.

A török uradalom idején alakult ki a mai Rudas fürdő központja a török fürdő. A 10 méteres átmérőjű kupola alatt, amelyet 8 oszlop tart, nyolcszögletű medence foglal helyet. Körülötte dongaboltozatos folyosó húzódik. Ez a rész jelentéktelen változtatásokkal ma is fennáll, magját alkotja a gőzfürdőnek.

A hódoltságot követően I. Lipót a budai fürdőket kincstári tulajdonnak tekintette, és a Kamarával kezeltette, majd 1696-ban a Rudas fürdőt végleg átengedte a városnak.

A fürdő a XIX. század elején meglehetősen jó állapotban volt a főváros előkelő közönségének találkozó helyévé vált.

1866-ban Buda város közgyűlése elrendelte, az addig bérlőkkel üzemeltett Rudas fürdő házi kezelésbe vételét. Az átadáskor a fürdőnek a közös fürdőn kívül 29 kádfürdője és 16 kőfürdője volt. A város azonnal megtiltotta a közös fürdőkben a nők és férfiak együtt fürdőzését, amely a török hódoltságot követően szokásban volt.

A fürdőépület átalakítása egyre sürgősebbé vált. Az építkezés 1880-ban indult meg, a gőzfürdő 1881-ben már megnyílt, de végleges átalakítás csak 1883-ban fejeződött be. Ekkor csatolták a török fürdő sarokmedencéit a gőzfürdőhöz, s lebontották a fürdőt övező falakat. Az uszoda 1896-ban épült. Ekkor Budapest második fedett uszodája volt. 1924-ben kezdődtek meg gőzfürdő átépítésének munkálatai. A fürdőt 1929-ben gyógyfürdővé nyilvánították. A II. világháború alatt Budapest ostromakor a fürdőt jelentős károsodás érte. Teljesen elpusztult az épület észak-nyugati része, a gőzfürdő kupolatermének udvar felöli falához illesztett hőlégkamrás és dörzsölőhelyiség. Súlyos károsodás érte az uszodát is. A fürdő 1944. december hó 24-én üzemelt utoljára.

A rohammunkával történt részleges helyreállítás után csökkentett kapacitással 1945. szeptember 1-én nyílt meg a gőzfürdő, 1946. július 15-én a Juventus kádfürdő. 1947 május 17-én megtörtént a fürdő egyedülálló specialitásának, a 72 C-os hőlégkamrának az újjáépítése is. 1947 őszén további 7 kádfürdő szobát helyeztek üzembe. Az uszoda megnyitására csak 1948. augusztus 19-én kerülhetett sor.

1952- ben vette kezdetét a Rudas gőzosztály és Juventus kádfürdő osztály felújítása, mely 1953-ig tartott. Ekkor készült el az uszodaépületet és a fürdőépületet összekötő, egybefogó előcsarnok és nyerte el lényegében mai formáját a gőz- és kádosztály is.

A FELÚJÍTÁSRÓL

A második világháború a fürdő épületállományában nagy károkat okozott. Ennek következtében le kellett bontani a gyógyfürdő É-i részét, mely magában foglalta a hideg és langyos vizes fürdőrészt, a gyógyszállót és számos kiszolgáló egységet. 1993-ban a Kincstár - mint kiemelten fontos műemléket - elvonta Budapest fővárosától, de őrzésével megbízta a Fővárosi Fürdőigazgatóságot. A Fővárosi Vagyon Átadó Bizottság, bár a város kérte a fürdő tulajdonba adását, csak ingyenes használati jogot biztosított. Az üzemeltetését a Fővárosi Önkormányzat szakcége a Budapest Gyógyfürdői Rt. végzi. A tulajdonos az állam, a tulajdonosi jogokat a Kincstári Vagyon Igazgatóság gyakorolja. Részvénytársaságunk mintegy 12 millió Ft saját forrás biztosításával 1999-ben elkészítette az állami vagyonból ki nem adható, országosan kiemelt műemlékek közé sorolt Rudas fürdő rekonstrukciójának tudományos, feltáró dokumentációját, rekonstrukciós koncepciós tervét és elvi építési engedélyezési tervé. A Fővárosi Közgyűlés 407/2001(III.6) számú határozatával költségvetésében 195 millió Ft-ot különített el a fürdő felújítására. A Budapest Gyógyfürdői Rt. pályázatot nyújtott be a Széchenyi terv fürdőfejlesztési témakörére és további 195 millió Ft támogatást nyert el. Így 390 millió Ft összértékben első építési ütemként a török fürdő felújítása kezdődött el. A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jogelődje az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2001. szeptember 1-jén az elvi építési engedélyt kiadta. A Kincstár, a tulajdonos többszöri elutasítás után végre megadta a tulajdonosi hozzájárulást az építési engedélyhez. Az építési engedélyben szigorú műemléki és régészeti feltárásokat írt elő. A forrás az Elvi építési engedélyben foglalt teljes műszaki tartalom megvalósítására nem volt elegendő, mely kb. 4,- Milliárd Ft. Ezért az ütemezhetően készült tervdokumentációból I. ütemként az önállóan is megvalósítható török fürdő kupolacsarnok és a környező kiszolgáló helyiségeinek kivitelezését határoztuk el. A Rudas fürdő rekonstrukciója és fejlesztése I. ütem építési engedélyét a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2003. december 18-án adta ki, előírva, hogy a kivitelezés megkezdését régészeti feltárásoknak és falkutatásnak kell megelőznie. A régészeti feltárást a Budapest Történeti Múzeum, a falkutatást az Állami Műemlék Helyreállítási és Restaurálási Központ végezte.

(Forrás: Épülettár.hu - A fotókat Gulyás Attila János készítette.)