Nyomtatható forma Forrás: Tűsarok

A bécsi városházán működő MA57-es női ügyosztályon kívül 2005 óta külön projekt is foglalkozik a gender mainstreaminggel, azaz a társadalmi nemek speciális igényeivel, illetve szempontjainak beépítésével az egyes városi intézkedésekbe. A projekt vezetőjével, Ursula Bauerrel egy bécsi melange mellett beszélgettünk.

Ursula Bauer és Soós Viki, a Tűsarok munkatársa

„Bécs Ausztriában modell és példakép szeretne lenni”- kezdi Ursula Bauer, mielőtt részletesen kifejtené az általa vezetett projekt elemeit. Kiterítem magam elé a legfrissebb gender mainstreaminges kampányposztert, rajta nagybetűkkel: „Bécs másképp látja”. A plakáton különféle KRESZ-jelek láthatók „nőiesítve”: a bicikliutakat jelző férfivázas bicikli helyére női került, az exit jel futó emberkéje lobogó hosszú hajat, a „vigyázat, építkezés” lapátoló figurája is copfos-szoknyás lett, a tömegközlekedésben használt „adjuk át a helyet a kismamáknak” ábrán pedig kispapákat találunk.

„Ez természetesen elsősorban figyelemfelkeltési célokat szolgál, hiszen az egyezményes KRESZ-jelek nem átírhatók. A kampány roppant sikeres volt, hiszen rengeteg visszajelzést kaptunk. Igaz, hogy nagyon vegyes volt a fogadtatás, mindenesetre az látszik, hogy sikerült elérnünk vele a célunkat: a bécsiek elkezdtek rólunk és a gender mainstreamingről beszélni.” – mondja Bauer.

Nem egzotikum

Az érzékenyítés kétség kívül roppant fontos dolog a mainstreamingben (mely szóval az osztrákok is ugyancsak gondban vannak, lévén hogy ők sem tudtak még megfelelő német szót találni rá), ám a legfontosabb a felülről lefelé áthatolás az intézményrendszerben, tehát fentről kezdve minden egyes irodánál és ügyosztálynál elérni azt, hogy a társadalmi nemek különböző szempontjait és igényeit figyelembe vegyék az egyes intézkedéseknél. „A politikai akarat iszonyatosan fontos” – állítja Bauer, hozzátéve, hogy szerencsére a bécsi városvezetés elég magasra helyezte a struktúrában a projektet ahhoz, hogy a többi részleg is komolyan vegye, és hallgasson a tanácsaira, iránymutatásaira. „Szeretnénk a félreértéseket tisztázni: ez nem egy egzotikus téma, és nem fakultatív, hanem az egész önkormányzat feladata. A gender mainstreaming az ügyfélközpontúság lényeges eleme” – magyarázza a projektvezető.

Az MA57-es és a gm projekt

Az egyenlő esélyekért, és mindkét nem szempontjainak figyelembevételéért dolgozó iroda, illetve az előző cikkünkben részletesen tárgyalt MA57-es női ügyosztály más és más funkciókat tölt be. Míg a gender mainstreaming projekt a problémák megelőzésért, addig a női ügyosztály a gondok megoldásáért, a bajba jutottak segítéséért felel. Míg utóbbi működteti a segélyvonalakat, tart kapcsolatokat a menedékotthonokkal, illetve szervez a már meglévő diszkriminációt csökkentő programokat, addig a gender mainstreaming projekt szempontjait már a készülő városházi szerződésekben, a minőségbiztosítási és monitoring rendszerekben igyekszik érvényesíteni, így egészítve ki az MA57-es munkáját.

„A projekt lényege, hogy megmutassa, hogy a gender mainstreaming egy módszer arra, hogy a városi szolgáltatásoknál és termékeknél a különféle, eltérő igényekkel rendelkező célcsoportokra kihegyezett megoldási javaslatokat adjon. Feladatunk, hogy a 2005-ben pilotként indult programot a Magisztrátus mindennapi, normál működésének részévé tegyük” – mondja Ursula Bauer, a projekt vezetője.

Már az oviban kezdődik

Az építésekért felelős osztállyal szoros kapcsolatban állnak annak érdekében, hogy növeljék a városi létesítményének használhatóságát, illetve a nők és idősek városi biztonságérzetét. Többek között ezért adnak tanácsokat a közvilágítással kapcsolatban, mind a parkokban, mind a mélygarázsokban. A temetőkben, mivel főleg idősek és nők járnak a sírokat látogatni, alacsonyabb csapokat helyeztek el, illetve még többet helyeztek el belőlük, hogy ne kelljen sokat gyalogolni. Ezenkívül kerekeskocsikat is rendelkezésre bocsátanak a vízhordásra. Az óvodákkal együttműködve megpróbálják a genderérzékeny oktatási módszereket elterjeszteni.

A résztvevő ovikban megszüntették a „lány”- és „fiú”sarkokat, azért, hogy mindkét nem minél több játékszituációban kipróbálhassa magát. A gyerekek neveléséhez a szülők „nevelése” is szorosan kapcsolódik: az ellenőrzőbe már nem „kedves anyuka” kerül, hanem „kedve apuka”, vagy „kedves szülő”. Fontosnak tartják, hogy mindkét szülő érezzen felelősséget a gyermeke iránt ezen a téren is. „Ezek külső szemlélő számára talán csupán felesleges apróságoknak tűnnek, ám épp az ilyen apróságokon múlik a társadalmi beállítódások, nemi sztereotípiák lépésről lépésre történő megváltoztatása” – mondja Bauer és beszámol az ovipilot eredményéről: három évvel a projekt kezdete után a kísérleti óvodákban a kontrollovikhoz képest eltérőek voltak a fiúk és a lányok elképzelései arról, hogy mik szeretnének lenni, ha felnőnek.

Míg egy átlag óvodában a fiúk rendőrök, vagy főnökök akarnak lenni, míg a lányok fodrászok vagy táncosnők, addig a kísérleti ovikban a fiúk és a lányok is bátrabban választottak a nemükre nem annyira jellemző szakmák közül.

A gender mainstreaming fontos eleme a gender budgeting, tehát az elv eléréséhez fontos, arra érzékeny költségvetés kidolgozása és annak gyakorlatának elterjesztése az egyes ügyosztálolyok között. 2006 óta van érvényben a gender budgeting a bécsi városházán, természetesen ez nem azt jelenti, hogy minden osztály profi szintre jutott a nem-szenzitív költésgvetés kidolgozása terén. „Viszont elkezdtek gondolkozni, mi pedig szívesen segítünk a tervek kidolgozásában” – mondja Ursual Bauer, majd mosolyogva hozzáteszi: „a folyamat elindult, és ez a lényeg.”

soosviki

Kapcsolódó linkek:

Bécs másként látja [2006.12.18.]
Demszky és a nők: Esélyegyenlőségi javaslatok Budapestnek [2006.06.06.]
Mobil munkaügyi tanácsadás nőknek [2006.11.21.]
Női büdzsé Bécsben [2005.12.15.]