"Két héttel ezelőtt írtam róla, hogy csatlakozunk az Ada Lovelace Nap-hoz, és március 24-ét mi is a nők és az IT témakörnek szenteljük. A téma azért is érdekes, mert köztudott, hogy az IT-szektorban arányaiban nagyon kevés nő dolgozik. Egy viszonylag hosszú kérdéssorozatot küldtem ki azoknak az IT-ban dolgozó nőknek, akiket ajánlottatok. Sokan válaszoltak is. Most az ezekből a válaszokból készült első postot olvashatjátok."
Nem érzem azt, hogy aki feleséget vásárol, az rosszabb annál, mint aki férjet. Az ilyen eseteknél inkább a "vásárlás" tényével van bajom, sztem egyetlen emberrel szemben sem méltányos, hogy
1. pénz ígéretével kezdjen egy olyan családi kapcsolatba, amibe talán anélkül bele sem menne, és amiben esetleg egyre rosszabbul érzi magát, majd meggyűlöli a másikat, kihasználva érzi magát,
2. pénzzel kelljen egy családi kapcsolatot vásárolnia, olyat, ami talán pár éven belül véget is ér, esetleg mély nyomokat hagyva benne, meggyűlöli a másikat, kihasználva érzi magát.
Abból a szempontból teljesen mindegy, hogy valakit mosogatógépnek néznek, vagy pénzeszsáknak, hogy mindkét helyzet megalázó, egyenlőtlen. És gyanítom, mindkét helyzetben kipukkad mind a karrier, mind a család lufija.
Kissé bulvár, de passzol:
"Gombos Edina jól érzi magát a feleség szerepében: a kubai nyaralásáról hozott Albertójához egy éve férjhez ment műsorvezetőnő azt nyilatkozta a Storynak, hogy azóta is egyre jobban szeretik egymást. A párnál olyan nagy a harmónia, hogy már azt is kitalálták, négy gyermeket szeretnének, de ezzel még egyelőre várnak, mert ehhez még meg kell teremteniük a biztos anyagi hátteret.
Az Aktív műsorvezetőnőjének előrelátó tervei indokoltak, mivel kubai származású férjét sokáig csak feketén akarták alkalmazni Magyarországon, amibe ő semmiképp sem akart belemenni. Alberto azóta hivatalosan is egy spanyol nyelvű magánóvodában lett nyelvtanár, és a Blikk úgy tudja, remekül érzi magát Magyarországon. Bár latin temperamentumú ember lévén nehéz volt megszoknia az európaiak zárt világát, egyre jobban beszél magyarul, önállóan képes közlekedni, gyakran jár egyedül bevásárolni, és minden nehézség nélkül intézi közös ügyeiket is."
http://velvet.hu/celeb/hcdb/napcelebje/gomb60216/
nem is "beugratós kérdésnek" szántam, hogy majd jól megmondhassam, hogy nahát, miket gondoltatok... :))
csak általánosabban szerettem volna beszélni a dologról, ezért hagytam ki a nemeket. de a magérzésed jó volt :))
én is próbálok hinni abban, hogy a két felállás alapvetően nem különbözik, de... szóval ott a de, hogy mindig egyének vannak, és még akkor is, ha kimutatható egy tendencia, ami számomra elítélendő ("feleségvásárlás" szerűség), akkor is lehetnek olyan esetek, amikor a dolog mindkét fél számára kielégítően működik. akkor meg ki vagyok én, hogy ítélkezzem... komplikált a világ nekem, na.
én tényleg nem feltételeztem semmit, mivel a leírásodból nem derült ki. ami az első gondolatom volt (vagyis a szöveg olvasása közbeni szöveg-értelmezésem), az az, hogy nőismerősödről beszélsz. vagyis az, ami a valóságos felállás. én nem az esélyegyenlőség diadalának tartom, a megítélésem nem más, ha fordítva vannak a nemek, de ez sztem nem áll a társadalom megítélésére
hú, sajna nem tudtam jönni tegnap... akkor bedobom azt az egy, apró részletet, hogy a nő a német és a férje a kubai.
mert valahogy mégis feltételeztétek, hogy a nő a kubai... mielőtt bárki nekem ugrik, nem akarok sem bezzegelni (hogy bezzeg a német nők) vagy egyáltalán ítéletet mondani a történetről, még kevésbé az adott párról, sokminden működhet, amiről a kívülállók lemondanának.
csak elgondolkodtatott a dolog, hogy ugye a kubai az egy macsóbb társadalom,( bár nem pont úgy, mint mondjuk a magyar, a röpke benyomásaim alapján azt hiszem érzelmi intelligenciában egy kicsit jobban állnak nálunk,) és mégis a férj marad otthon... és boldog is vele. persze ő nem ismeri a nyelvet, és nem is tudna jó állást találni az adott országban, így ennek egyszerű gyakorlati okai is vannak.
akkor most más szitu ez, mint ha fordítva lennének elosztva a nemek? bunkó kapitalista vesz magának egy háztartásbelit? vagy az esélyegyenlőség diadala? vagy csak annyi, hogy komplikált világban élünk?
(még két dolog kubáról:
1. azért ott sem mindenk néger, sőt, ha jól tudom, a többség nem, hanem spanyol származék, és beillenének bármelyik mediterrán országba. ja, és van ottan is fajgyűlölet... más színű barátnő még oké, de vegyes házasság már annyra nem...
2. egy másik német ismerősöm: történetesen harmincas pasi, kedves, csendes, jól szituált, némiképp lúzer, szeretne családot, de nem jön össze, kiment nyaralni kubába. totál belezugott ott a hotel egyik alkalmazottjába, és viszont. illetve itt volt a gond, és végül nem tudom mi lett a vége. ott állt, hogy őszintén szerete a csajjal lenni, nem kihasználni, de sajnos lehet, hogy az őt csak ugródeszkának tekintené a szabadságba és csak kihasználja. akkor most ki a szemét a történetben? nehéz ügy...)
Értem, amit mondasz, de úgy mondod, mintha férfi nem lehetne könyvtáros, nő meg mérnök. Én például mindkettőt ismerek. Vannak olyan területek, ahol ezeknek ki kéne egyenlítődniük, és mégsem...
"A Munkaügyi Minisztérium statisztikái szerint a 36 és 45 év közötti alapfokú diplomás nők egy munkaórára jutó keresete a férfiakénak 75 százaléka, egy százalékponttal kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt."
Nagyon nem mindegy, milyen az a diploma. Egy könyvtárosival ne csodálkozzon, ha jóval kevesebbet keres, mint egy mérnök.
SZOC&POL 
